Vásárlási feltételek

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
 
Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Csuhai Elektro Kft.. (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Kaszala Károly utca 18.; cégjegyzékszám: 13-09-203525; adószáma: 27299069-2-13; képviseli: Csuhai Miklós ügyvezető, továbbiakban: Szolgáltató) és a Csuhai Elektro Kft.. által nyújtott elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat igénybe vevő Ügyfél (a továbbiakban: Ügyfél) jogait és kötelezettségeit tartalmazza. (Szolgáltató és Ügyfél a továbbiakban együttesen: Felek).
  
 
1. Általános tudnivalók, a Felek közötti szerződés létrejötte
 
1.1. A jelen ÁSZF hatálya kiterjed a Magyarország területén nyújtott minden olyan elektronikus kereskedelmi szolgáltatásra, amely a elektro.unas.hu weboldalon (a továbbiakban: Weboldal) található elektronikus piactéren (a továbbiakban: Csuhai-Elektro -Webáruház) keresztül történik.
 
1.2. Az electromall.hu - Webáruházban történő vásárlás elektronikus úton leadott megrendeléssel lehetséges, a jelen ÁSZF-ben meghatározott módon.
 
1.3. Az electromall.hu - Webáruház szolgáltatásait a Szolgáltató valamennyi regisztrált végfelhasználó jogosult igénybe venni, amennyiben a Weboldalon érvényesen és sikeresen regisztrálja magát, továbbá magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen ÁSZF-ben foglaltakat.
 
1.4. A Felek közötti szerződés a megrendelő adatlap valamennyi kötelezően kitöltendő mezőjének kitöltését és a beírt adatok ellenőrzését követően, a ?Kosár tartalmának megrendelése? ikonra kattintás megerősítésével jön létre. A felek között ily módon ? magyar nyelven - létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül, a Szolgáltató azt iktatja, és annak létrejöttét követő 3 (három) hónapig őrzi.
 
1.5. Ügyfélszolgálat: Csuhai Elektro Kft..
Telefon: +36 (30) 448-1510 (hétfőtől péntekig: 8-16 óráig)
E-mail:  csmkabel@gmail.com
 
2. Regisztráció
 
2.1.  Az űrlapon a számlázási adatokat kell megadni. Ha Ön még nem partnerünk, szükségünk lesz pontos nevére/cégnevére, elérhetőségekre, adószámra, cégjegyzékszámra és bankszámlaszámra, egyéni vállalkozó esetén a váll. ig. számára.
 
2.2. A Szolgáltatót az Ügyfél által tévesen és/vagy pontatlanul megadott adatokra visszavezethető szállítási késedelemért, illetve egyéb problémáért, hibáért semminemű felelősség nem terheli.  A Szolgáltatót nem terheli felelősség az abból adódó károkért, ha az Ügyfél a jelszavát elfelejti, vagy az illetéktelenek számára bármely ? nem a Szolgáltatónak felróható ? okból hozzáférhetővé válik.
 

2.3. Regisztrálást követően felíratkozhat hírlevelünkre, amiről igény esetén a hírlevél alján le tud iratkozni!

1. 
   
   A megrendelés
   
   3.1.A vásárolt áruk lényeges tulajdonságait, jellemzőit, az áruk használatára vonatkozó utasításokat a konkrét árucikk információs oldaláról, illetve a termékhez mellékelt használati utasításból lehet részletesen megismerni.
    
   3.2. A vételár mindig a kiválasztott termék mellett feltüntetett ár, bruttó ár, amely a 27%-os általános forgalmi adót tartalmazza.
    
   3.3. A Szolgáltató a raktárkészleten lévő, megrendelt árut a megrendelést követően legfeljebb 2 munkanapon belül szállítmányozó cég igénybevételével, a megadott címre szállíttatja.
    
   3.4. A Weboldalról megrendelhető termékek árai változtatásának jogát a Szolgáltató fenntartja azzal, hogy a módosítás a Weboldalon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba. A módosítás a már megrendelt termékek vételárát nem befolyásolja. Amennyiben a Szolgáltató minden gondossága ellenére hibás ár kerül a Webáruház felületére, különös tekintettel a nyilvánvalóan téves, pl. a termék közismert, általánosan elfogadott vagy becsült árától jelentősen eltérő, esetleg rendszerhiba miatt megjelenő "0" Ft-os vagy "1" Ft-os árra, akkor a Szolgáltató nem köteles a terméket hibás áron szállítani, hanem felajánlhatja a helyes áron történő szállítást, amelynek ismeretében az Ügyfél elállhat vásárlási szándékától.
    
   3.5. A megrendelést a Szolgáltató csak akkor fogadja el, ha az Ügyfél a megrendeléshez szükséges valamennyi mezőt maradéktalanul kitölti. (Ha az Ügyfél valamely mezőt hibásan vagy hiányosan tölt ki, hibaüzenetet kap a Szolgáltatótól.) A Szolgáltatót az Ügyfél által tévesen és/vagy pontatlanul megadott rendelési adatokra visszavezethető szállítási késedelemért, illetve egyéb problémáért, hibáért semminemű felelősség nem terheli.
    
   3.6. Az Ügyfél a megrendelés feladásával kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Feltételeket elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el.
    
   3.7. Pótrendelés: A weben történő rendelés elküldése után pótrendelésre csak írásos formában emailben illetve telefaxon kerülhet sor, az 1.5 pontban megadottak szerint.  Minden megkezdett rendelés újnak számít, és a rendelés értékétől függően számlázzuk ki a fuvardíjat is.
    
    
   4. Szállítási és fizetési feltételek
    
   4.1. A Weboldalon kiválasztott és megrendelt terméket a Szolgáltató az Ügyfélnek e-mailben küldött rendelési visszaigazolásban szereplő időpontban szállítja ki az Ügyfél által a megrendelés során jelzett szállítási címre. A megrendelt terméket az Ügyfél előzetes jelzés alapján - személyesen is átveheti a Szolgáltató telephelyén.
    
   4.2. A megrendelt termék szállítási határideje raktárkészleten lévő terméknél legfeljebb 2 munkanap. Raktáron nem lévő termék esetén beszállítói raktárkészlettől függően 3-5 munkanap. A szállítás szállítmányozó cég igénybevételével történik. Meghatározott időpontra (órára) történő kiszállítást a Szolgáltatónak nem áll módjában vállalni. A jelen pontban írt szállítási határidők kizárólag tájékoztató jellegűek, a Szolgáltatót nem kötelezik.
    
   4.3. A Weboldalon megrendelt szolgáltatásokat a Szolgáltató az Ügyfélnek e-mailben küldött rendelési visszaigazolásban szereplő helyszínen teljesíti.
    
   4.5. Az Ügyfél termékmegrendelés esetén köteles a kiszállítás időpontjában a csomagot ellenőrizni és hiánytalan teljesítés esetén az átvételi elismervényt aláírni. Ezt követően hiányosságokra vonatkozó reklamációt a Szolgáltatónak nem áll módjában elfogadni.  Amennyiben az Ügyfél bármi sérülést, eltérést tapasztalna, a szállítmányozó az Ügyfél kérésére köteles tételesen átadni az árut és a helyszínen jegyzőkönyvet felvenni. Az így keletkezett károkért a szállítmányozót terheli a felelősség.
    
    
   5. Garancia, szavatosság
    
   5.1. A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa csak, mint fogyasztó érvényesítheti. A jótállás nem érinti a fogyasztó törvényen alapuló ? így különösen szavatossági, illetve kártérítési ? jogainak érvényesítését. (Fogyasztó: a gazdasági, vagy szakmai tevékenység körén kívüli eső célból szerződést kötő személy ? Ptk. 685§ d pont). Ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, úgy a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni a 49/2003 (VII.30) GKM rendelet 2.§ alapján, emiatt kérjük a fizetési bizonylat megőrzését.
   
   5.2 A garancia gyártási- és anyaghibákra vonatkozik, rendeltetésszerű használat esetén. A jótállási jegyen feltüntetett időtartamig biztosítjuk a szervizszolgáltatást. A nem garanciális esetek szállítási és vizsgálati díját a vásárló fizeti.

1. Megrendelés lemondása, reklamáció módja és feltételei

6.1. Ha a Fogyasztó elállási jogával élni kíván, elállási szándékát köteles jelezni (például telefonon vagy elektronikus úton küldött levél útján) a jelen ÁSZF elején feltüntetett elérhetőségek igénybevételével a Szolgáltató részére.

6.2. Minden esetben a Szolgáltató haladéktalanul visszaigazolja a Fogyasztónak a megrendelés törlését.

6.3. A rendeléstől való elállási szándékot minél előbb jelezni kell a Szolgáltató felé. Ha csomag feladásra került már, úgy a Fogyasztónak kell visszaküldenie a csomagot 14 munkanapon belül. Ebben az esetben a postaköltség a Fogyasztót terheli.

6.4. Ha Fogyasztó eláll a szerződéstől, a Szolgáltató a csomag kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül visszatéríti a megrendelt termék(ek) árát. A postaköltség a Fogyasztót terheli. A Szolgáltató minden esetben átutalással téríti vissza a vételárat.

6.5. A Szolgáltatónak nem áll módjában visszavenni sérült, hibás terméket, melyet a Fogyasztó károsított meg annak kézhezvételekor.

6.6. Feltételek a hibás terméktől való elállás esetén:

-vásárlástól számított 14 napon belül lehetséges

-a hiba észrevétele után írásban szíveskedjen minket tájékoztatni

-pontos egyeztetés után mellékletben küldünk egy címiratot, amelyet ki kell nyomtatnia

-Majd ezután a postán díjmentesen fel tudja adni részünkre a csomagot

-a vásárolt készülék doboza sérülés és ragasztásmentes legyen

-a termék visszaküldésekor az eredeti számlát és garanciajegyet szíveskedjék visszaküldeni

-ha portós csomagként ( fizetős csomag) adják fel a hibás terméket nem áll módunkban átvenni

- a termék vételárát átutalással egyenlítjük ki

1. Egyebek
   
   7.1.A Weboldalon való vásárlás feltételezi az Ügyfél részéről az Internet technikai és műszaki korlátainak ismeretét és a technológiával együtt járó hibalehetőségek elfogadását.
   
   7.2. A Szolgáltató nem felelős semmilyen kárért, amely a Weboldalra való csatlakozás miatt következett be. Az Ügyfelet terheli a számítógépe, illetve az azon található adatok védelmének kötelezettsége.
   
   7.3.A Szolgáltató az Ügyfelek által rendelkezésre bocsátott adatokat célhoz kötötten, kizárólag a szerződés teljesítése és a szerződés feltételeinek későbbi bizonyítása érdekében tárolja. A Szolgáltató az Ügyfelek adatait harmadik félnek nem adja ki, kivéve, ha a szerződés teljesítésekor a harmadik fél a Szolgáltató alvállalkozójaként/közreműködőjeként jár el. A Szolgáltató az Ügyfelek adatainak kezelésekor a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint jár el.
   
   7.4. A Szolgáltató jogosult jelen ÁSZF feltételeit bármikor módosítani. Az esetleges módosítás a Weboldalon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba.
   
   7.5. A szerződő felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az esetleges vitás kérdéseiket tárgyalások útján rendezzék. Amennyiben tárgyalásos úton nem lehetséges a jogvita rendezésére, szerződő felek értékhatártól függően a területileg illetékes Törvényszék és Járásbíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének vetik alá magukat.

7.6. Az Ön személyes adatainak védelme a Csuhai Elektro Kft.. és partnerei számára kiemelt fontosságú. A weboldalunk használata közben szükséges, azonosításra alkalmas, személyes jellegű adatok begyűjtése és feldolgozása megfelel az érvényben lévő magyar adatvédelmi előírásoknak ( 2011. évi CXII. törvény).

Az Ön adatait bizalmasan kezeljük és harmadik fél számára nem továbbítjuk, kivéve, ha ez a szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen (pl. posta, futárszolgálat). Munkatársaink, partnereink és szolgáltatóink titoktartási kötelezettséggel tartoznak felénk.

1. Internetes vásárlás fogalma
2. A szolgáltató beazonosítása, adatai
3. Megrendelés és szerződéskötés
4. Szállítás - Fizetés
5. Elállási jog
6. Jogaink érvényesítése
7. Panaszkezelés rendje
8. Impresszum

1. Mit jelent az internetes (online) vásárlás?

Az internetes szerződések az úgynevezett távollévők között megkötött szerződések körébe tartoznak, amely azt jelenti, hogy a szerződés megkötésére a kereskedő (szolgáltató, eladó) és a fogyasztó (azaz a szakmai vagy gazdasági tevékenységen kívül eső célból szerződést kötő természetes személy) egyidejű tényleges fizikai jelenlétének hiányában, nem személyes találkozás (pld: üzlethelyiségben, vásáron, piacon, kereskedelmi ügynök közreműködésével stb.) során, hanem elektronikus úton kerül sor. 

A gyakorlatban mi a menete az elektronikus szerződéskötésnek?

A fogyasztó a monitor előtt ülve, a vállalkozás internetes áruházában az egérrel történő kattintások vagy e-mail útján rendeli meg a kiválasztott terméket. A virtuális bevásárlás folyamata az esetek többségében magában foglalja a honlapon történő előzetes regisztrációt, a honlap kínálatának áttanulmányozását, a termékek kiválasztását és kosárba helyezését, a kosár tartalmának frissítésének és törlésének lehetőségét, a teljesítési és szállítási feltételek (cím, időpont, egyéb különös feltételek) kiválasztását, valamint a megrendelés elküldését is. A fogyasztó megrendelése után a szolgáltató köteles arról egy elektronikus visszaigazolást is küldeni.

Jogilag megengedettek-e az elektronikus úton kötött szerződések?

Igen, az európai uniós és a magyar jogszabályok alapján is jogszerűen lehet elektronikus úton szerződést kötni, azaz mint a távközlő eszközök speciális fajtája az internet útján is ki lehet érvényesen fejezni a szerződéses akaratot. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ilyen módon megkötött szerződésekhez ugyanazok a jogi következmények fűződnek, mint a hagyományos módon (írásban vagy szóban, telefonon) létrejött megállapodások esetén, tehát a szerződésből jogok és kötelezettségek is keletkezhetnek a szerződő felekre nézve, így a megkötött online szerződést annak tartalmának megfelelően a fogyasztónak és a kereskedőnek egyaránt teljesítenie kell. Mivel egyszerű klikkelés útján kötünk ekkor szerződés, ezért előzetesen alaposan olvassuk el, hogy mire kattintunk!

Mit jelent a határon átnyúló internetes vásárlás fogalma?

Az internet világa lényegében egy végtelen piacnak tekinthető, amelyen a világ bármely országában élő fogyasztó a világ bármely más országában honos kereskedővel szerződéses kapcsolatba kerülhet. E tekintetben határon átnyúló vásárlásról akkor beszélünk, ha a fogyasztó nem a saját országában székhellyel, telephellyel, ügyintézési hellyel rendelkező, hanem a világ bármely másik országában letelepedett webkereskedőtől vásárol. A nyelvi, a jogszabályi környezetben és adott esetben a kereskedelmi szokásokban rejlő különbségek miatt szükséges különösen megfontolni vásárlás előtt, hogy valóban külföldi kereskedő által üzemeltetett webáruházból rendeljük-e meg a kiválasztott terméket.

Milyen előnyökben részesülhet a fogyasztó, ha az interneten vásárol?

Az online vásárlás esetén a fogyasztó gyorsan, néhány kattintással, időt és energiát megspórolva, a munkahelyéről vagy otthonról vásárolhatja meg a kiválasztott árut, az Internet adta végtelen és határtalan piacból adódóan nagyobb földrajzi távolság ellenére is. Ezen túl az Internet megkönnyíti a mozgásában bármilyen okból (pld: betegség) korlátozott fogyasztók vásárlásait is. Tekintettel arra, hogy a fogyasztónak nem kell személyesen felkeresnie a kereskedő üzlethelyiségét, nincsen nyitvatartási időhöz kötve, így a nap 24 órájában bármikor leadhatja rendelését. Olyan termék is könnyebben beszerezhető, amely a fogyasztó lakóhelyén vagy annak környékén nem kapható, így a fogyasztó számára elérhető áruválaszték is lényegesen kiszélesedik, továbbá a megrendelt áru kiszállítása nemcsak a lakóhelyre, hanem a munkahelyre is kérhető. Az interneten fellelhető ajánlatok könnyedén összehasonlíthatóak, így a fogyasztónak lehetősége van a számára legkedvezőbb feltételekkel (ár, minőség, egyéb kedvezmények) megvásárolni a terméket.

Az előnyökkel szemben milyen kockázatokkal járhat az internetes vásárlás a fogyasztó számára?

A fenti előnyök mellett azonban fontos tudni, hogy az online vásárlásokhoz egyben kockázatok is kapcsolódhatnak, hiszen a személyes interakciót nélkülöző (hiszen a számítógép előtt ülünk) online ügyletkötés tekintetében adott esetben a fogyasztó elmulasztja vásárlási szándékát átgondolni, megfontolni. A fogyasztó, mint laikus, az ügylet nem professzionális szereplője kiszolgáltatottabb helyzetben van, amely egy kettős, a megvásárolni kívánt termék és a vállalkozás személye tekintetében fennálló információ hiányban nyilvánul meg.

Milyen információkkal nem rendelkezik a fogyasztó az általa kiválasztott termék tekintetében?

Egyrészt a fogyasztó számára kizárólag a kereskedő által egyoldalúan meghatározott és a honlapon közzétett információ áll rendelkezésre a termékről, valamint a fogyasztó nem tudja a terméket a kezébe venni, felpróbálni, továbbá ellenőrizni, hogy az áruról állított tulajdonságok ténylegesen megfelelnek-e a valóságnak, az áru minősége megfelelő-e.

Internetes vásárlások esetén milyen bizonytalanságok merülhetnek fel a kereskedő kilétét és személyét illetően?

A fogyasztó és a kereskedő a termék leszállítása előtt nem találkoznak, ezért kérdéses lehet, hogy a terméket eladó kereskedő valóban létezik-e, megbízható-e, illetve jogosult-e gazdasági tevékenység folytatására, rendelkezik-e a tevékenység végzéséhez adott esetben szükséges hatósági engedéllyel.

Milyen egyéb kockázatokkal kell szembenéznie a fogyasztóknak online rendelése során?

Egészségügyi kockázattal járhat az is, ha a fogyasztó gyógyszert vagy étrend-kiegészítőt vásárol a neten, valamint szintén előfordulhat, hogy a kereskedők a fogyasztók életére, testi épségére vagy egészségére veszélyes, a forgalomból kivont vagy a forgalomból visszahívott, ezért jogszerűen nem értékesíthető termékeiket megpróbálják internetes kereskedelem során értékesíteni. A letiltott termékek listája megtalálható a http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfmhonlapon. Ezen túl a felek személyes jelenlétének hiánya miatt fokozott a veszélye a hamis termékek forgalmazásának is.

Hogyan kerülhetjük el az említett kockázatokat a vásárlása során?

A vonatkozó jogszabályok a fogyasztók elektronikus kereskedelembe vetett bizalmának erősítése és az ismertetett kockázatok csökkentése érdekében részletes tájékoztatási kötelezettséget rónak a webáruház üzemeltetőjére, valamint a fogyasztók számára egy utólagos megfontolási időt (úgynevezett elállási jogot, a termék visszaküldésének jogát) is biztosítják. Sok kellemetlenségtől és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, illetve az esetleges későbbi jogvitákat is megelőzhetjük, ha kizárólag olyan online üzletben vásárolunk, amelynek honlapján a későbbiekben részletesen ismertetett tájékoztatás hozzáférhető, valamint tisztában vagyunk az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeivel is, továbbá kellő távolságtartással viszonyulunk a ?túl szép, hogy igaz legyen? akciókhoz és kedvezményekhez. Fogadjuk meg a mindennapjainkra irányadó általános tippeket és jótanácsokat is!

Van-e különbség a fogyasztót megillető védelem tartalma tekintetében, ha az Európai Unió valamely tagállamából vagy egy harmadik országból (nem uniós tagállamból) rendelünk?

Igen, lényeges különbség az, hogy míg az Európai Unió tagállamaiban a közös uniós szabályozás eredményeképpen a fogyasztókat szinte megegyező tartalmú jogok illetik meg (például elállási jog), addig elképzelhető, hogy egy unión kívüli országban a jogszabályok speciális jogokat nem biztosítanak a fogyasztók számára.

Milyen további óvintézkedéseket célszerű tenni a termék megrendelése előtt?

A termék megrendelése előtt mindig törekedjünk a lehető legtöbb információ megszerzésére a kereskedőről és a vásárlás feltételeiről. Olvassuk el alaposan és körültekintően a honlapon hozzáférhető általános szerződési feltételeket, hogy azok a későbbiekben ne érjenek minket a meglepetés erejével. Emellett szintén javasolható, hogy a megrendelés elküldése előtt a honlapon közzétett vásárlási feltételeket mindig mentsük le számítógépünkre és nyomtassuk ki azt, így a későbbiekben is bizonyíthatjuk, hogy a vásárlás időpontjában milyen tartalommal volt a tájékoztatás a honlapon hozzáférhető, amely szintén hozzájárulhat az esetleges későbbi jogviták megelőzéséhez.

Milyen e-mail címet használjunk a vásárlás során?

A kéretlen elektronikus levelek (spamek) elkerülése érdekében javasolt az online megrendelések lebonyolításához egy ingyenes levelezőprogrammal - akár külön webes vásárlások céljára - létrehozott e-mail címet használni. Erre az új e-mail címre kérhetjük a webshop hírlevelének a megküldését is, amely így nem terheli a magáncélú vagy munkahelyi levelezésekhez használt e-mail címünket.

Milyen módon tesztelhetjük a webshop megbízhatóságát?

Javasolt minden webáruházból először egy kisebb értékű (néhány ezer forintos) terméket rendelni. Így meggyőződhetünk arról, hogy a kereskedő a megrendelt és megfelelő minőségű terméket szállítja-e le, betartja-e a honlapon vállalt szállítási határidőt, a honlapon szereplő eladási árat és szállítási díjat számlázza-e ki részünkre, kapunk-e számlát, magyar nyelvű és érthetően megfogalmazott használati-kezelési útmutatót, illetve, tájékoztat-e minket a kereskedő a szállítás előtt vagy a szállítás során esetlegesen váratlanul felmerülő körülményekről. Természetesen egyetlen rendelés megfelelő és szerződésszerű teljesítése nem garantálja a kereskedő megbízhatóságát a jövőbeli (magasabb összegű) rendelések tekintetében is, azonban az első tapasztalatok leszűrésére alkalmas lehet. Emellett a webshop megbízhatóságáról az internetes fórumok (kétségbevonhatatlannak nem tekinthető) hozzászólásainak előzetes átolvasása útján is képet kaphatunk.

1. Szolgáltató adatai:

A szolgáltató neve: Csuhai Elektro Kft..

A szolgáltató székhelye (és egyben a panaszügyintézés helye): 2330 Dunaharaszti, Kaszala u. 18.

A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt levelezési címei: 2330 Dunaharaszti, Kaszala u. 18.

Általános informálódás esetén: csmkabel@gmail.com

Panasz esetén: csmkabel@gmail.com

Cégjegyzékszáma: 13-09-203525

Adószáma: 27299069-2-13

Nyilvántartásban bejegyző hatóság neve: Pest megyei bíróság cégbírósága

Telefonszáma: +36 30 448 1510

A szerződés nyelve: magyar

A tárhely-szolgáltató neve, címe, e-mail címe: UNAS Online Kft. 9400 Sopron, Kőszegi út 14.

 Mely adatok segítségével tudjuk a kereskedőt (szolgáltatót) beazonosítani?

Vásárlás előtt minden esetben szerezzünk információkat a webáruház üzemeltetőjének (szolgáltató, a termék eladója) személyéről, aki köteles többek között nevét (cégnevét), címét, székhelyét, elérhetőségét (e-mail cím, telefonszám, esetleg fax) és adószámát is feltüntetni a honlapon. A megrendelés során személyesen nem találkozunk az eladóval, ezért ezek az adatok elengedhetetlenek a kapcsolatfelvételhez, ha például szavatossági vagy jótállási jogainkkal szeretnénk élni vagy bármilyen okból panaszt tennénk. Fontos, hogy semmiképpen se rendeljünk az eladó személyét titokban tartó webáruházakból! Arról, hogy a kereskedő valóban létező gazdasági szereplő-e (be van-e jegyezve a cégjegyzékbe), a www.e-cegjegyzek.hu honlapon kaphatunk információt.

Egyértelműen megállapítható a szolgáltató honossága (nemzeti hovatartozása) a honlapon megjelenő szöveg nyelve vagy a honlap domain-kiterjesztése alapján?

Tisztában kell azzal lennünk, hogy a honlap magyar nyelvű megjelenése vagy a címében látható ?.hu? kiterjesztés nem jelenti automatikusan azt, hogy az eladó Magyarországon letelepedett, székhellyel, telephellyel vagy ügyintézési hellyel rendelkező vállalkozó. Gyakran előfordul, hogy magyar nyelvű webáruházat hazánkban üzlettel nem rendelkező külföldi (más európai uniós vagy Európán kívüli, például amerikai vagy akár kínai) székhelyű cég üzemeltet. Emellett fontos tudni, hogy a ?.hu? domain nevet a magyar cégek mellett külföldi vállalkozások is használhatják. A domain név használójának személyéről a www.domain.hu honlapon működő ingyenes domain regiszterből szerezhetünk információt, amelyben azonban nem minden esetben a legaktuálisabb és leghitelesebb adatok férhetők hozzá. Egyéb honlapkiterjesztések (pld: ?com?) esetén a www.domaintools.com weboldal nyújthat segítséget számunkra.

Milyen problémákat okozhat, ha határon átnyúló vásárlás keretében a külföldi vállalkozás által működtetett webshopban megkötött szerződés teljesítése közben valamilyen probléma vagy vita merül fel?

Határon átnyúló vásárlás esetén (tehát amennyiben meggyőződtünk előzetesen a kereskedő külföldi honosságáról, és vásárlási döntésünket ennek figyelembevételével hoztuk meg) mindig gondoljunk arra, hogy az előnyök mellett (termék beszerezhetősége, kedvező ár, kedvező ÁFA-kulcs stb.) a vásárlással milyen problémák merülhetnek fel. Gyakran előfordul, hogy a termékhez nem mellékelnek magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, vagy ugyan mellékelnek, de annak megfogalmazása nem felel meg a magyar nyelv helyesírási szabályainak, így az lényegében nehezen érthető meg. Emellett a termékhiba miatti esetleges reklamációnk esetén az idegen nyelvű kommunikáció is nehézségekkel járhat. A külföldi székhelyű webáruházak szinte kivétel nélkül a vételár előzetes megfizetéséhez (átutalásához) kötik a termék leszállítását, ha azonban a termék leszállítására bármilyen okból nem kerül sor, a szerződésszegéssel kapcsolatos igényeink érvényesítése sok akadályba (külföldi céggel való hosszú pereskedés) ütközhet, és magas költségekkel (perköltség, fordítás) járhat. A külföldi vállalkozás által üzemeltetett webshopok Magyarországon általában nem tartanak fenn a vásárlók számára ügyfélszolgálatot, így a szolgáltatóval való kapcsolatfelvétel a postai út mellett kizárólag e-mailen vagy esetleg telefonon lehetséges.

Kötelesek-e az online áruházak a vásárlóik részére nyitva álló, fizikailag is létező üzlethelyiséget vagy vevőszolgálatot a fogyasztók esetleges reklamációinak fogadására fenntartani?

Nem kötelesek, ezért vegyük figyelembe a vásárlás előtt, hogy fizikai üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal nem rendelkező áruházból történő rendelésnél szavatossági jogaink (például a termék kijavítása és kicserélése, a vételár visszatérítése) érvényesítése az eladó együttműködése hiányában nehézségekbe ütközhet. Természetesen a fogyasztói kapcsolatok erősítése érdekében bármikor dönthet úgy a kereskedő, hogy üzlethelyiséget vagy ügyfélszolgálatot kezd üzemeltetni, de annak nyitvatartási idejét saját belátása szerint szabadon határozhatja meg.

Napi hány órában kell a kereskedőnek a telefonon történő elérhetőségét biztosítania?

Jogszabályi előírás e tekintetben nincsen, így a telefonos kapcsolatfelvételre a kereskedő által szabadon meghatározott telefonos ?nyitvatartási időben? van lehetőségünk.

1. Milyen információkról köteles a kereskedő a fogyasztókat a megrendelés előtt a honlapján tájékoztatni?

A vonatkozó rendelkezések szerint a vállalkozó köteles honlapján a fogyasztókat többek között a vállalkozás (cég)nevéről és címéről (székhelyéről), és ha azzal rendelkezik, akkor az elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és faxszámáról, a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről, a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról (díjáról) és az összes járulékos költségről, (pld: a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről), továbbá a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről, a vállalkozás panaszkezelési módjáról, a kellékszavatosságra, termékszavatosságra vonatkozó jogszabályi kötelezettség fennállásáról, az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról, a jótállás fennállásáról, annak feltételeiről, a szerződéskötés lépéseiről, valamint a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, az illetékes testület elérhetőségéről is tájékoztatni.

Az új jogszabály az elállási joghoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget is kibővítette. Ennek kapcsán a vállalkozás a szerződéskötést megelőzően köteles a fogyasztót tájékoztatni többek között az elállási jog gyakorlásának határidejéről, egyéb feltételeiről, az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, továbbá azokról az esetekről, amikor a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog.

Érdemes tudni, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

Milyennek kell lennie a kellékszavatossággal, termékszavatossággal és a jótállással kapcsolatos tájékoztatásnak?

A vállalkozás a szerződéskötést megelőző tájékoztatását a kellékszavatosság, termékszavatosság és a jótállás fogalmának pontos és megfelelő használatával köteles megadni úgy, hogy a fogyasztó számára világos és egyértelmű legyen az egyes fogalmak jelentése közötti különbség. E tájékoztatás a jogszabály mellékletében található mintatájékoztató segítségével is megtörténhet.

Mi történik, ha a vállalkozás a szerződéskötést megelőzően nem nyújt teljes körű tájékoztatást a termék vagy a szolgáltatás valamennyi járulékos költségéről?

Amennyiben a vállalkozás nem tett eleget a tájékoztatási követelményeknek és nem tájékoztatta a fogyasztót a termékért vagy szolgáltatásért fizetendő valamennyi járulékos költségről, akkor a fogyasztó nem köteles megfizetni ezeket a költségeket.

Van-e lehetőség helyesbítésre, ha a megrendelés folyamán tévedésből rossz terméket raktunk a kosárba, vagy a teljesítési feltételek kiválasztásánál ?félrekattintottunk??

Igen, a webáruház honlapján a kereskedő mindig köteles biztosítani az adatbeviteli hibák (félrekattintások) kijavításának lehetőségét (például ?vissza? vagy ?kosár törlése?, ?kosár frissítése? ikonnal).

Mit kell tennie a vállalkozásnak annak érdekében, hogy a fogyasztó a szerződés megkötésekor tisztában legyen azzal, hogy megrendelése fizetési kötelezettséget von maga után?

A vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó szerződéses nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtételéhez egy gomb (pl. megrendelés) vagy hasonló funkció aktiválása szükséges, akkor azt könnyen olvasható módon, egyértelmű felirattal kell ellátni, mely jelzi, hogy a szerződéses nyilatkozat megtétele (pl. a megrendelés gombra kattintás) a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tesz eleget ennek, a szerződés semmis.

Honnan tudjuk, hogy megrendelésünk ténylegesen megérkezett az eladóhoz?

A kereskedő köteles a fogyasztó online megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül elektronikusan visszaigazolni, ami a gyakorlatban egy automatikus válasz e-mail megküldését jelenti. Ez az e-mail jellemzően a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. E körben lényeges, hogy a megrendelési folyamat során e-mail címünket helyesen adjuk meg.

Mi történik, ha nem kapjuk meg legkésőbb 48 órán belül a szolgáltató elektronikus visszaigazolását?

Ha a visszaigazolás a fogyasztó megrendelésének elküldésétől számított 48 órán belül nem történik meg, a fogyasztót nem köti a megrendelése. Ez azt is jelenti, hogy, ha például a kereskedő egyáltalán nem küld visszaigazolást a fogyasztó e-mail címére, és a megrendelést követő több hét elteltével szállítja le a terméket, a fogyasztó nem köteles azt átvenni.

Jelenti-e az elektronikus visszaigazolás, hogy az eladó elfogadta a megrendelésünket és a termék leszállítására kötelezettséget vállalt?

Tudnunk kell, hogy az e-mailben küldött automatikus visszaigazolással az eladó még nem fogadja el a megrendelésünket, ez még nem jelenti a szerződés létrejöttét, mivel a visszaigazolás mindösszesen a megrendelésünk eladóhoz való megérkezését igazolja. Így adott esetben tévedésből vagy programhiba miatt visszaigazolt alacsony ár vagy készlethiány esetén a kereskedő nem köteles a termék leszállítására az automatikus visszaigazolásban foglalt feltételekkel.

Mikor tekinthető létrejöttnek a szerződés?

A szerződés akkor jön létre, tehát amely időponttól kezdve abból a felekre nézve jogok és kötelezettségek származnak, ha a kereskedő a visszaigazolást követően egy újabb e-mailben (ez a gyakoribb) vagy például telefonon értesíti a fogyasztót a megrendelés teljesítéséről, a termék postára adásáról (a futárcégnek való átadásáról) vagy az üzlethelyiségben való átvétel lehetőségéről.

Kötelesek vagyunk a vételárat megfizetni, ha a termék leszállításakor derül ki, hogy a csomagban nem a megrendelt termék van, vagy például a visszaigazolt árnál többet követel a kereskedő?

Nem, ilyen esetben nem vagyunk kötelesek a megrendelésünktől különböző termék átvételére és a magasabb vételár megfizetésére, hiszen ebben az esetben nem áll fenn akarategység (konszenzus) a felek között, azaz a szerződés nem jött létre. Jogi értelemben ilyenkor a kereskedő részéről megtett új ajánlatról van szó, amely vonatkozásában a fogyasztó szabadon dönthet, hogy elfogadja-e azt vagy sem.

Kötelesek vagyunk a terméket átvenni és a vételárat megfizetni, ha olyan terméket hoz a postás vagy a futár, amelyet előzetesen nem rendeltünk meg (kéretlen küldemény)?

Ha nem rendeltük meg a terméket, azaz nem állt szándékunkban szerződést kötni, akkor nincsen megállapodás a felek között, tehát nem állunk szerződéses viszonyban az eladóval, ezért az nem követelheti a termék átvételét és a vételár megfizetését. Ilyenkor javasolt egy rövid levélben vagy e-mailben a kereskedőt értesíteni, hogy a meg nem rendelt terméket az általunk meghatározott időben elviheti tőlünk. Ne okozzunk magunknak többletköltséget azzal, hogy a terméket magunk küldjük vissza.

Mit tegyünk akkor, ha a kéretlen küldeményhez mellékelt levélben szerepel egy olyan tájékoztatás, hogy amennyiben nem jelzünk vissza a kereskedő részére, akkor egy előfizetéses konstrukció keretében meghatározott időszakonként érkező termékek átvételére és megfizetésére vállalunk kötelezettséget?

Ebben az esetben sem beszélhetünk létrejött szerződésről (megállapodásról) a fogyasztó és a kereskedő között, így utóbbi nem követelheti megalapozottan a termékek vételárának megfizetését

1. Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni?

Az általános árfeltüntetési szabályoknak megfelelően a webshopban kínált termékek esetében is a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, bruttó (azaz általános forgalmi adóval növelt) árat kell feltüntetni a honlapon.

Határon átnyúló vásárlás az fizetendő ár tekintetében milyen előnyökkel járhat?

A kedvező árajánlatok mellett az is előnyt jelenthet, hogy az egyes országokban eltér az általános forgalmi adó kulcsa, amely a fogyasztó által ténylegesen fizetendő árban is megmutatkozhat.

Milyen egyéb költségekkel kell a fogyasztónak számolnia?

A szerződő felek távolságából adódóan a megrendelt termék fogyasztóhoz való eljuttatásának költségét a szerződő feleknek, jellemzően a fogyasztónak kell viselnie. Ezért különösen fontos, hogy a megrendelés előtt böngésszük át a honlapot a szállítási költség összege tekintetében, mivel előfordulhat, hogy a webáruház a viszonylag kedvező vételár mellett magas szállítási költséget számít fel.

Határon átnyúló vásárlás esetén milyen további költségek merülhetnek fel?

Amennyiben európai uniós tagállamból vásárolunk, nem kell a termék után vámot fizetnünk. Azonban harmadik (nem uniós) országból történő rendelés esetén a szállítási költség mellett adott esetben vámot is fizetni kell, így e tekintetben a megrendelés előtt mindig tájékozódjunk megfelelően.

Milyen módokon szokták a kereskedők a szállítási költség összegét meghatározni?

A gyakorlatban a szállítási költség meghatározása több módon történhet. Az eladó akkor jár el jogszabályszerűen, ha a mindenkor aktuális postai vagy futárszolgálati díjszabást súlyhatár vagy darabszám szerint tételesen közzéteszi a honlapján. E megoldáson kívül a szolgáltató rendelési összeghatártól függően vagy fix átalányként is meghatározhatja a kiszállítás díját. Szintén előfordul, hogy a webes kereskedők marketingcélokból ingyenes kiszállítást ajánlanak potenciális fogyasztóik számára.

Milyen címre kérhetjük a termék kiszállítását?

A termék kiszállítását akár lakóhelyünkre, akár munkahelyünkre kérhetjük. Emellett az üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal rendelkező webshopok a termék átvételét általában az üzletükben is biztosítják, amennyiben a termékért a fogyasztó a megadott időintervallum alatt (jellemzően néhány nap) jelentkezik.

Milyen határidőn belül kell az eladónak a megrendelt terméket leszállítania?

Az eladó a honlapján vállalt szállítási határidőn belül juttatja el részünkre a megrendelt terméket. A szállítási határidő tartamára nincsen jogszabályi előírás, az a termék jellegétől függően néhány naptól akár több hétig (például egyedi vagy külföldről rendelet termékek esetén) is terjedhet, amelyet mindig vegyünk figyelembe a rendelés elküldése előtt.

Mire figyeljünk az ünnepi időszakokban leadott rendeléseknél?

Vegyük figyelembe, hogy a honlapon vállalt szállítási határidő az ünnepek előtti időszakban (például karácsony) a megrendelések számának növekedése miatt akár több nappal is meghosszabbodhat, valamit az esetleges készlethiánnyal is számolnunk kell, ezért adjuk le időben a rendelésünket.

Melyik a leggyakoribb fizetési mód?

A vételár megfizetésének hazánkban jelenleg leggyakoribb és a fogyasztóra nézve legbiztonságosabb módja az utánvétel, hiszen ilyenkor csak a termék átvételekor kell megfizetnünk a termék vételárát és a kiszállítás költségét.

Mi tegyünk akkor, ha a kereskedő a vételár előzetes megfizetéséhez köti a termék leszállítását?

Az online shopok kereskedelmi gyakorlatában még nem gyakori az ilyen szerződéses kikötés, hiszen a legtöbb webáruház biztosítja az utánvétellel történő fizetés lehetőségét. A vételár előzetes átutalását a kereskedők határon átnyúló vásárlás, nagyértékű termékek, külföldről beszerzendő áruk vagy egyedi tervezésű és gyártású termékek esetében szokták jellemzően kikötni. Ilyenkor feltétlenül mérlegeljük, hogy vállaljuk-e a vételár előzetes megfizetését bízva abban, hogy a kereskedő a szerződést teljesíteni fogja. Azonban minden esetben alaposan fontoljuk meg a vételár előzetes átutalását, ha egy általunk még nem ismert vállalkozással kívánunk szerződést kötni.

Biztonságosnak tekinthetőek az elektronikus fizetési módok?

Ma már egyre több áruház kínál online fizetési megoldásokat (dombornyomású bankkártyák révén), amelyek többsége a technika jelenlegi állása szerint adatvédelmi szempontból is biztonságosnak tekinthető. Az internetes kapcsolat biztonságosságára a honlap címében megjelenő ?https? rövidítés is utal.

Hogyan járjunk el a termék átvételekor?

Célszerű megkérni a futárcég alkalmazottját vagy a posta kézbesítőjét, hogy várja meg, amíg a csomagot felbontjuk és meggyőződünk arról, hogy a termék első ránézésre sértetlen, valamint a szükséges dokumentumokat (számla, használati-kezelési útmutató) tartalmazza a csomag. Függetlenül attól, hogy jelzünk-e valamilyen hibát vagy hiányosságot már a csomag kibontásánál, ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben nem tehetünk minőségi kifogást a kereskedő felé. A szavatossági és minőségi kifogások megtételére az általános kifogásközlési és elévülési határidőn belül van lehetőségünk, hiszen a csomag kibontásakor természetesen nem lehetséges a termék alapos megvizsgálása.

Mindazonáltal fontos tudnunk, hogy futár általi kézbesítés esetén az átvételkor csak akkor bontható fel a csomag a termék állapotának megvizsgálása érdekében, ha a webáruház és a futárcég erről előzetesen megállapodást kötött. Ilyen esetben az aláírásunkkal a termék sértetlenségét igazoljuk. Egyéb esetekben a futár kizárólag a csomag sértetlen kézbesítéséért felel. A későbbi igényérvényesítési lehetőségek miatt tehát fontos minden esetben ellenőriznünk az átvételi elismervény tartalmát is.

Ki felel azért, ha a megrendelt termék a kiszállítás közben károsodik, megsérül?

Főszabály szerint az felel, aki a kárt okozta, aki a károsodást előidézte. Azonban fontos tudni, hogyha a felelős személye nem állapítható meg, a termék fogyasztó részére történő átadásának időpontjáig minden esetben az eladó (a kereskedő) felel a termék épségéért, függetlenül attól, hogy a kiszállítást a postai alkalmazott vagy futárcég végezte, ezért a kereskedő nem hivatkozhat arra, hogy a kiszállítást nem ő, hanem egy alvállalkozója teljesítette. Tehát ez azt jelenti, hogy a kárveszély a termék fogyasztó vagy az általa kijelölt harmadik személy részére való átadásával száll át a fogyasztóra (ezen előírás jogszabályi alapja az új Polgári Törvénykönyv 6:219. § szakasza).

1. Fogyasztóként meggondolhatjuk magunkat és visszaléphetünk a vásárlástól az interneten rendelt termék átvétele után?

Igen, a fogyasztó és vállalkozási közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet alapján úgynevezett elállási jog (a termék visszaküldésének joga, visszaküldési garancia) illet meg bennünket internetes vásárlás esetén, és e jogot néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolhatjuk.

Mi az az elállási jog?

Az elállási jog azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására és kipróbálására, továbbá, hogy kizárólag az eladó által egyoldalúan meghatározott információkra támaszkodhatunk a vásárlás előtt.

Határon átnyúló vásárlás esetén is megillet minket az elállási jog?

Igen, amennyiben az Európai Unió bármely tagállamából vásárolunk, az uniós jogharmonizáció eredményeképpen egységesen megillet minket az elállási jog. Lényeges tudni, hogy 2011-ben került elfogadásra a fogyasztók jogairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelv, melynek egyik legjelentősebb újítása, hogy a korábban előírt 7 napról az Európai Unióban egységesen 14 naptári napra növekedett az elállási jog határideje. Ennek megfelelően tehát a már említett 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet is 14 naptári napban határozza meg a fogyasztót megillető elállási jog határidejét.

Kell-e indokolnunk a szerződéstől való elállásunkat?

Nem, a szerződéstől való elállásunk esetén nem vagyunk kötelesek a kereskedő kérésére magyarázatot adni az elállás okára. Tehát a szerződésnek megfelelő, hibátlanul működő és a rendeltetésszerű használatra alkalmas, illetve az egyszerűen ?nem tetsző? termékek esetén is gyakorolhatjuk elállási jogunkat. Természetesen az esetek többségében az elállásra az adhat okot, hogy a kiszállított termék mégsem olyan, mint amilyennek a honlapon közölt leírás alapján elképzeltük, vagy bármilyen okból nem felel meg az elvárásainknak. Fontos jogszabályi garancia, hogy az eladó elállási jogunk gyakorlását nem kötheti semmilyen korlátozó feltételhez.

Mely időponttól gyakorolhatjuk elállási jogunkat?

Termék (például könyv, elektronikai cikkek stb.) megrendelése esetén a termék átvételétől (több termék rendelése vagy több darabból álló termék esetében az utolsó termék/darab átvételétől), míg szolgáltatás igénybevétele (például interneten közzétett apróhirdetés, interneten megrendelt kábeltelevízió előfizetés) esetén a szerződéskötés után kezdődik az elállási határidő.

Milyen időtartamon belül gyakorolhatjuk elállási jogunkat?

A termék átvételétől és a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított 14 naptári napon belül élhetünk elállási jogunkkal. Az általános szabályok szerint a 14 napos határidőbe a termék átvételének, illetve szolgáltatás esetén a szerződéskötés napja nem számít bele.

Lássunk egy példát: Ha a terméket a futárcég egy csütörtöki napon szállítja ki részünkre, a 14 naptári napos elállási határidő a pénteki napon kezdődik. A szombat és vasárnap is naptári nap, ezért az elállási határidőbe ezeket a napokat is bele kell számolnunk. Mindezek alapján a 14 napos a határidő csak kiszállítást következő hét után következő hét csütörtökjén, 24 órakor jár le.

Természetesen a 14 napos határidő alatt bármikor elállhatunk a szerződéstől, de a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye szerint a termék átvételét követően, annak felpróbálása, kipróbálása, megvizsgálása és a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról történő megbizonyosodás után haladéktalanul döntsünk a termék megtartásáról vagy esetleges visszaküldéséről. Ha nem így járunk el, meg kell fizetnünk az okozott értékcsökkenést.

Meghosszabbodhat-e az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő?

Igen, meghatározott esetekben. Amennyiben ugyanis a vállalkozás nem tesz eleget az elállási joggal kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségének, azaz nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint az elállási nyilatkozatminta használatának lehetőségéről, akkor az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. Amennyiben a vállalkozás a 14 napos elállási határidő lejártát követő 12 hónapon belül megadja a fogyasztónak az említett tájékoztatást, akkor az elállási határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.

A 14 napos időtartamon belül meg is kell érkeznie a visszaküldött terméknek az eladóhoz?

A terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül vissza kell küldenünk, ugyanakkor a 14 napos határidő nem jelenti azt, hogy a visszaküldött terméknek 14 napon belül meg is kell érkeznie az eladóhoz, hanem elegendő, ha a 14 napos időtartamon belül kifejezzük elállási szándékunkat az eladó felé.

Milyen módon tudjuk igazolni a termék átvételének a napját?

A termék átvételének napját elsősorban a termékhez mellékelt számlán (nyugtán) szereplő teljesítési időpont alapján tudjuk igazolni az eladó felé. Előfordulhat, ezért figyeljünk arra, hogy a termék tényleges átvételének a napja későbbi, mint a számlán feltüntetett teljesítési időpont, ezért az elállásra rendelkezésre álló 14 napos időtartam akár néhány nappal meg is rövidülhet. Sajnos a kisebb webáruházak sok esetben még számlát (nyugtát) sem mellékelnek a termékhez, ezért célszerű ? amennyiben van rá mód? a termék átvételekor az átvételi elismervényről egy másolatot kérni, vagy arra a futárral vagy a postai alkalmazottal az átvétel tényleges napját ráírattatni.

Kipróbálhatjuk-e, használhatjuk-e a terméket az elállási határidő alatt?

Természetesen igen, hiszen pontosan ez az elállási jog lényege, hogy a 14 napos határidő alatt megbizonyosodhassunk arról, hogy a termék alkalmas a rendeltetésszerű használatra és megfelel az egyéni használati céljaink teljesítésére, tehát a csomagolás felbontása és a termék kipróbálása nem vezet az elállási jogunk elvesztéséhez (kivéve zárt csomagolású egészségvédelmi, higiéniai termékek, hang-, képfelvétel, valamint számítógépes szoftver esetében). Amint azonban eldöntöttük, hogy nincsen szükségünk a termékre, ezt követően már ne használjuk, óvjuk meg állagát, hogy minél jobb állapotban tudjuk azt a kereskedőnek visszajuttatni, ugyanis a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozunk az eladó felé, és azt meg kell térítenünk részére, kivéve, ha az eladó az erre vonatkozó kötelezettségünkről elmulasztotta tájékoztatni a fogyasztót.

Milyen formában kell közölnünk a szerződéstől való elállásunkat az eladóval?

Elállási szándékunkat szóban (telefonon), postai úton (célszerű tértivevényes levélben), e-mailben, valamint a vonatkozó Korm. rendelet mellékletében szereplő nyilatkozatminta felhasználásával is kifejezésre juttathatjuk, akkor is, ha a kereskedő az elállási jog gyakorlásának valamelyik formáját a honlapon közzétett általános szerződési feltételekben kizárja. Amennyiben a vállalkozás lehetővé teszi számunkra, hogy az elállási szándékunkat a honlapján keresztül is bejelenthetjük (pl. online bejelentő nyomtatvány segítségével), akkor ebben az esetben a vállalkozás köteles tartós adathordozón (pl. e-mail útján) haladéktalanul visszaigazolni a nyilatkozatunk megérkezését. Az utólagos bizonyíthatóság érdekében javasolt, hogy elállási nyilatkozatunkat elsősorban az eladónak a webáruház honlapján közzétett e-mail címére küldjük el. Természetesen, amennyiben a vállalkozás rendelkezik üzlethelyiséggel vagy vevőszolgálattal, elállási nyilatkozatunkat személyesen is átadhatjuk és az eladóval igazolt módon átvetethetjük. Az elállási nyilatkozatunkban mindenképpen utaljunk arra, hogy a hatályos jogszabályok által biztosított, az internetes kereskedelemben is irányadó indokolás nélküli elállási jogunkat (és nem például a hibás teljesítéssel összefüggő szavatossági vagy jótállási jogainkat) gyakoroljuk.

Elállásunk esetén mikor célszerű a terméket a kereskedő részére személyesen vagy postai úton visszajuttatni?

Amennyiben elálltunk a szerződéstől, akkor kötelesek vagyunk a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés akkor minősül határidőben teljesítettnek, ha a terméket a határidő lejárta előtt küldjük vissza. Fontos tudni, hogy kétség esetén minket terhel annak bizonyítása, hogy az elállási jogunkat határidőben bejelentettük.

Követelheti-e az eladó elállásunk esetén, hogy a terméket az eredeti csomagolásban és az eredeti okmányokkal (számlával) együtt küldjük vissza?

Nem, ilyen feltételektől nem teheti függővé az eladó az elállási jogunk gyakorlásának elfogadását, de javasoljuk, hogy a termék csomagolását óvatosan bontsuk fel és azt őrizzük meg a számlával és egyéb okmányokkal (például a jótállási jeggyel) együtt az elállási határidő lejártáig.

Milyen következményekkel jár a szerződéstől való elállás?

Elállás esetén, az interneten megkötött szerződés a szerződéskötés napjára visszamenőleg kerül megszüntetésre, ezért olyan helyzetet kell teremteni, mintha a fogyasztó meg sem rendelte volna a terméket az online shopban. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztó köteles a terméket saját költségén visszajuttatni az eladó részére, kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését, az eladó pedig köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül a fogyasztó által kifizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is, visszatéríteni. Amennyiben azonban a fogyasztó kifejezetten a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő, drágább kiszállítási módot (pl: expressz kiszállítás) választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltséget.

Hogyan történik a fogyasztónak visszajáró összeg kifizetése?

A vállalkozás a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon köteles visszafizetni az összeget, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezett abba, hogy a visszatérítéshez a vállalkozás más fizetési módot alkalmazzon. Fontos azonban tudni, ebből adódóan a fogyasztót semmilyen többletdíj nem terhelheti.

Milyen költségeket kell a fogyasztónak viselnie a szerződéstől való elállásakor?

A hivatkozott rendelet egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó elállásával összefüggésben kizárólag a termék eladó részére történő visszaküldésének költségeit köteles viselni (kivéve, ha az eladó vállalta e költség viselését), ezért a terméket nem adhatjuk fel utánvétellel vagy portóval. Az eladó az elállás miatt sem kötbérfizetési kötelezettséget, sem bármilyen pénzbeli büntetést nem róhat a fogyasztóra. Ezzel összefüggésben a termék ingyenes kiszállításának díját sem lehet utólag a fogyasztóra terhelni. Továbbá a fentiekben kifejtettel összhangban a termék tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértékű kipróbálást meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felelősséggel tartozunk az eladó felé, és azt meg kell térítenünk részére, kivéve, ha az eladó az erre vonatkozó kötelezettségünkről elmulasztotta tájékoztatni minket.

Érdemes tudni, hogy nem vagyunk kötelesek kifizetni a visszaküldés költségét, amennyiben a vállalkozás a szerződéskötést megelőzően nem tájékoztatott bennünket arról, hogy az elállási jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét nekünk kell viselnünk, és a vállalkozás nem is vállalta e költség viselését, továbbá a termék postai küldeményként nem küldhető vissza.

Mi az a visszatartási jog?

Termék vásárlására irányuló szerződésnél a fogyasztó elállása esetében a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszatérítendő összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta a vállalkozás felé, hogy a terméket visszaküldte. Javasolt tehát a termék visszaküldését igazoló dokumentum másolatát haladéktalanul megküldeni a vállalkozás részére, annak érdekében, hogy a vállalkozás minél gyorsabban intézkedjen a termékért fizetett összeg visszatérítéséről.

Mikor nem illeti meg a vállalkozást a visszatartás joga?

A vállalkozás akkor nem tarthatja vissza a fogyasztó részére visszafizetendő összeget, ha vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza, azaz a termék visszaküldéséről nem a fogyasztónak kell gondoskodnia.

Minden internetes szerződés esetén megilleti a fogyasztót az elállási jog?

Nem, mivel a rendelet tételesen és teljes körűen felsorolja azokat az esetköröket, amikor nem gondolhatjuk meg magunkat a termék átvétele vagy a szolgáltatásra vonatkozó szerződéskötés után. Feltétlenül tudnunk kell azokról az esetekről, amikor nem gyakorolhatjuk elállási jogunkat, hogy a vásárlási döntésünk előtt ezt a körülményt is mérlegelhessük.

Az online kereskedő meghatározhat-e a rendelet szabályaitól eltérő, a fogyasztóra nézve hátrányosabb szerződési feltételeket?

Nem, mivel a rendelet szabályaitól csak a fogyasztóra nézve előnyösebb, kedvezőbb módon lehet eltérni, például 14 napnál hosszabb elállási határidő biztosításával. Emellett az eladó biztosíthatja az elállási jogot olyan termékekre is, amelyek esetén egyébként a rendelet kizárja a fogyasztó szerződéstől való visszalépését.

Mi lesz a sorsa a fogyasztási kölcsönszerződésnek a szerződéstől való elállás esetén?

A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 22. § (1) bekezdésénekrendelkezése szerint a fogyasztó - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. Ebből adódóan a 2011/83/EK irányelvnek való megfelelést szolgáló, a rendelet szerinti 14 napon belül a fogyasztó által megtett elállási nyilatkozat felbontja nem csak azt a távollévők között megkötött szerződést, amelyre az elállási nyilatkozat irányul, hanem automatikusan a járulékos szerződést, így a kapcsolt hitelszerződést is. Fontos megemlíteni, hogy a fogyasztó a vállalkozásnak a járulékos szerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni.

Javasolt-e a szerződéstől való elállásról a hitelintézetet (bankot) is értesíteni?

Igen, a hitelintézet külön tájékoztatása gyorsíthatja a szerződéskötés előtti állapot visszaállítását és hozzájárulhat az esetleges jogviták elkerüléséhez.

Mi az a felmondási jog?

Amennyiben megrendelést követően a vállalkozást kifejezetten arra kérjük, hogy a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés teljesítését még a tizennégy napos elállási hatásidő lejárta előtt kezdje meg, és ezt követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót nem elállási jog, hanem felmondási jog illeti meg. Ebben az esetben a már teljesített szolgáltatás értékétől függően a kifizetett összeg arányos részét vagyunk jogosultak visszakérni.

1. Milyen módon fordulhatunk panasszal az online áruház üzemeltetőjéhez, ha valamilyen problémánk merül fel a vásárlás során?

A szolgáltatóhoz e-mailben és postai úton (lehetőség szerint ajánlott, tértivevényes levélben) is fordulhatunk. Ha a webshop rendelkezik üzlethelyiséggel, reklamációnkat személyesen is közölhetjük az eladóval.

Köteles-e az online áruház üzemeltetője érdemben válaszolni fogyasztói panaszunkra?

Igen, az e-mailen vagy postai úton elküldött panaszunkra legkésőbb 30 napon belül köteles az eladó érdemben írásban válaszolni, és ha a panaszt nem tartja jogosnak, köteles ezen álláspontját megindokolni. Az üzletben közölt szóbeli panaszt az eladónak haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és ha nem fogadja el igényünket, akkor köteles a panaszról jegyzőkönyvet felvenni, majd azt 30 napon belül érdemben megválaszolni.

Milyen lehetőségeink vannak, ha a kereskedő nem teljesíti szerződésszerűen, illetve nem fogadja el a szerződéstől való elállásunkat és nem fizeti vissza az általunk kifizetett teljes összeget?

Amennyiben a kereskedő nem fogadja el a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló elállási jogunk gyakorlását, és nem fizeti vissza az általunk kifizetett összeget ? mint minden szerződéssel kapcsolatos jogvitában - bírósághoz vagy a lakóhelyünk szerint illetékes békéltető testülethez fordulhatunk.

Megilletnek-e bennünket online vásárlásnál is az általános szavatossági és garanciális jogok?

Természetesen igen. Hibás termék leszállítása esetén az általános garanciális és szavatossági szabályok alapján első körben kijavítást vagy kicserélését követelhetünk, másodlagosan pedig árleszállítást is kérhetünk vagy végső esetben a vételár visszakövetelésével egyoldalúan megszüntethetjük a szerződést.

Hova fordulhatunk, ha a külföldi (egy másik európai uniós tagállamban, Izlandon vagy Norvégiában székhellyel rendelkező) székhelyű vállalkozás nem teljesíti szerződéses és jogszabályi kötelezettségeit?

A határon átnyúló vásárlással összefüggő jogvitáknál jogaink érvényesítéséhez (tanácsadás, idegen nyelvű levelezés) a bírósági eljárás előtt az Európai Fogyasztói Központ tud segítséget nyújtani.

1. PANASZKEZELÉS RENDJE

14.1.    Áruházunk célja, hogy valamennyi megrendelést megfelelő minőségben, a megrendelő teljes megelégedettsége mellett teljesítsen. Amennyiben Felhasználónak mégis valamilyen panasza van a szerződéssel vagy annak teljesítésével kapcsolatban, úgy panaszát a fenti telefonon, e-mail címen, vagy levél útján is közölheti.

14.2.    Szolgáltató a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a vásárló a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a Szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel, s annak egy másolati példányát átadja a vásárlónak.

14.3.    Az írásbeli panaszt a Szolgáltatást 30 napon belül írásban megválaszolja. A panaszt elutasító álláspontját megindokolja. A panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig megőrzi a Szolgáltató, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatja.

14.4.    Tájékoztatjuk, hogy a panaszának elutasítása esetén panaszával hatósági vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, az alábbiak szerint:

14.5.    A Fogyasztó panasszal fordulhat a fogyasztóvédelmi hatósághoz:

A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint közigazgatási hatósági ügyekben elsőfokon a járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal, másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. A járási hivatalok elérhetőségei: http://jarasinfo.gov.hu

14.6.    A Fogyasztónak panasza esetén lehetősége van békéltető testülethez fordulni, melyek elérhetőségét itt találja:

Bács-Kiskun Megyei Békéltető Testület

Címe: 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.

Telefonszáma: (76) 501-525, (76) 501-500

Fax száma: (76) 501-538

Név: Mátyus Mariann

E-mail cím: bkmkik@mail.datanet.hu;

Baranya Megyei Békéltető Testület

Címe: 7625 Pécs, Majorossy Imre u. 36.

Levelezési címe: 7602 Pécs, Pf. 109.

Telefonszáma: (72) 507-154

Fax száma: (72) 507-152

Név: Dr. Bodnár József

E-mail cím: bekelteto@pbkik.hu;

Békés Megyei Békéltető Testület

Címe: 5601 Békéscsaba, Penza ltp. 5.

Telefonszáma: (66) 324-976, 446-354, 451-775

Fax száma: (66) 324-976

Név: Dr. Bagdi László

E-mail cím: bmkik@bmkik.hu;

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Békéltető Testület

Címe: 3525 Miskolc, Szentpáli u. 1.

Telefonszáma: (46) 501-091, 501-870

Fax száma: (46) 501-099

Név: Dr. Tulipán Péter

E-mail cím: kalna.zsuzsa@bokik.hu;

Budapesti Békéltető Testület

Címe: 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.

Telefonszáma: (1) 488-2131

Fax száma: (1) 488-2186

Név: Dr. Baranovszky György

E-mail cím: bekelteto.testulet@bkik.hu;

Csongrád Megyei Békéltető Testület

Címe: 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.

Telefonszáma: (62) 554-250/118 mellék

Fax száma: (62) 426-149

Név: Dékány László, Jerney Zoltán

E-mail cím: bekelteto.testulet@csmkik.hu;

Fejér Megyei Békéltető Testület

Címe: 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6.

Telefonszáma: (22) 510-310

Fax száma: (22) 510-312

Név: Kirst László

E-mail cím: fmkik@fmkik.hu;

Győr-Moson-Sopron Megyei Békéltető Testület

Címe: 9021 Győr, Szent István út 10/a.

Telefonszáma: (96) 520-202; 520-217

Fax száma: (96) 520-218

Név: Horváth László

E-mail cím: bekeltetotestulet@gymskik.hu;

Hajdú-Bihar Megyei Békéltető Testület

Címe: 4025 Debrecen, Petőfi tér 10.

Telefonszáma: (52) 500-749

Fax száma: (52) 500-720

Név: Dr. Hajnal Zsolt

E-mail cím: info@hbkik.hu;

Heves Megyei Békéltető Testület

Címe: 3300 Eger, Faiskola út 15.

Levelezési címe: 3301 Eger, Pf. 440.

Telefonszáma: (36) 416-660/105 mellék

Fax száma: (36) 323-615

Név: Pintérné Dobó Tünde

E-mail cím: tunde@hkik.hu;

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Békéltető Testület

Címe: 5000 Szolnok, Verseghy park 8.

Telefonszáma: (56) 510-610

Fax száma: (56) 370-005

Név: Dr. Lajkóné dr. Vígh Judit

E-mail cím: kamara@jnszmkik.hu;

Komárom-Esztergom Megyei Békéltető Testület

Címe: 2800 Tatabánya, Fő tér 36.

Telefonszáma: (34) 513-010

Fax száma: (34) 316-259

Név: Dr. Rozsnyói György

E-mail cím: kemkik@kemkik.hu;

Nógrád Megyei Békéltető Testület

Címe: 3100 Salgótarján, Alkotmány út 9/a

Telefonszám: (32) 520-860

Fax száma: (32) 520-862

Név: Dr. Pongó Erik

E-mail cím: nkik@nkik.hu;

Pest Megyei Békéltető Testület

Címe: 1119 Budapest, Etele út 59-61. 2. em. 240.

Telefonszáma: (1)-269-0703

Fax száma: (1)-269-0703

Név: dr. Csanádi Károly

E-mail cím: pmbekelteto@pmkik.hu

Honlap cím: www.panaszrendezes.hu

Somogy Megyei Békéltető Testület

Címe: 7400 Kaposvár, Anna utca 6.

Telefonszáma: (82) 501-000

Fax száma: (82) 501-046

Név: Dr. Novák Ferenc

E-mail cím: skik@skik.hu;

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Békéltető Testület

Címe: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.

Telefonszáma: (42) 311-544, (42) 420-180

Fax száma: (42) 311-750

Név: Görömbeiné dr. Balmaz Katalin

E-mail cím: bekelteto@szabkam.hu;

Tolna Megyei Békéltető Testület

Címe: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 23-25.

Telefonszáma: (74) 411-661

Fax száma: (74) 411-456

Név: Mátyás Tibor

E-mail cím: kamara@tmkik.hu;

Vas Megyei Békéltető Testület

Címe: 9700 Szombathely, Honvéd tér 2.

Telefonszáma: (94) 312-356

Fax száma: (94) 316-936

Név: Dr. Kövesdi Zoltán

E-mail cím: pergel.bea@vmkik.hu

Veszprém Megyei Békéltető Testület

Címe: 8200 Veszprém, Budapest u. 3.

Telefonszáma: (88) 429-008

Fax száma: (88) 412-150

Név: Dr. Óvári László

E-mail cím: vkik@veszpremikamara.hu

Zala Megyei Békéltető Testület

Címe: 8900 Zalaegerszeg, Petőfi utca 24.

Telefonszáma: (92) 550-513

Fax száma: (92) 550-525

Név: dr. Koczka Csaba

E-mail cím: zmbekelteto@zmkik.hu

14.7.    A  békéltető testület hatáskörébe tartozik a  fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A  békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a  fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a  felek között, ennek eredménytelensége esetén az  ügyben döntést hoz a  fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a Szolgáltató kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

14.8.    Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a fővárosi kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület illetékes.

14.9.    A Fogyasztó panasza esetén igénybe veheti az Uniós online vitarendezési platformot. A platform igénybe vétele egy egyszerű regisztrációt igényel az Európai Bizottság rendszerében, ide kattintva. Ezt követően pedig bejelentkezés után nyújthatja be panaszát a fogyasztó az online honlapon keresztül, amelynek címe: http://ec.europa.eu/odr

14.10.    Szolgáltatót a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles a válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

14.11.    Amennyiben a fogyasztó nem fordul békéltető testülethez, vagy az eljárás nem vezetett eredményre, úgy a fogyasztónak a jogvita rendezése érdekében lehetősége van bírósághoz fordulni. A pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben az alábbi információkat kell feltüntetni:

• ? az eljáró bíróságot;
• ? a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
• ? az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
• ? azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
• ? a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet .

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát amelynek tartalmára bizonyítékként hivatkozik.

1. Impresszum

Üzemeltető neve: Csuhai Elektro Kft..

Üzemeltető képviselője: Csuhai Miklós

Cím: 2330 Dunaharaszti, Kaszala u. 18.

Tel: (30) 448 1510

E-mail: csmkabel@gmail.com

Adószám: 27299069-2-13

Kamarai tagság: PE27299069

Adatvédelmi nyilvántartási szám:

Tárhely szolgáltató neve, elérhetősége: UNAS Online Kft. 9400 Sopron, Kőszegi út 14.

1. Mi is az a süti?

A süti (cookie) egy kis fájl, amely akkor kerül a számítógépre, amikor Ön egy webhelyet látogat meg. A sütik számtalan funkcióval rendelkeznek. Többek között információt gyűjtenek, megjegyzik a látogató egyéni beállításait, felhasználásra kerülnek pl. az online bevásárlókosarak használatakor, és általánosságban megkönnyítik a weboldal használatát a felhasználók számára.

Milyen sütiket és mire használ az oldal?

A weboldal a sütiket a következő célokból használja:

• információ gyűjtése azzal kapcsolatban, hogyan használja Ön a weboldalt - annak felmérésével, hogy weboldalunk melyik részeit látogatja vagy használja leginkább, így megtudhatjuk, hogyan biztosítsunk Önnek még jobb felhasználói élményt, ha ismét meglátogatja oldalunkat,
• weboldalunk fejlesztése,
• az Ön navigációjának megkönnyítése weboldalunkon és annak funkcióinak használata során, így biztosítva a zökkenőmentes felhasználói élményt,
• célzott hirdetések elhelyezése más weboldalakon.

Feltétlenül szükséges, munkamenet (session) sütik

Ezek a sütik ahhoz szükségesek, hogy a felhasználók böngészhessék weboldalunkat, használják annak funkciót, pl. többek között az Ön által adott oldalakon végzett műveletek megjegyzését egy látogatás során. Ezen sütik érvényességi ideje kizárólag az Ön aktuális látogatására vonatkozik, a munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a számítógépéről.

Ne feledje, ezen cookie-k alkalmazása nélkül nem tudjuk garantálni Önnek weboldalunk használatát.

Használatot elősegítő sütik

Ezek lehetőséget biztosítanak számunkra arra, hogy megjegyezhessük a weboldalunkkal kapcsolatos választásait, vagy, hogy Ön a hagyományos vagy a vakok- és gyengénlátóknak szánt oldalainkat látogatja.

Teljesítményt biztosító sütik

A Google Analytics sütiket arra használjuk, hogy információt gyűjtsünk azzal kapcsolatban, hogyan használják látogatóink weboldalunkat. Ezek a sütik nem tudják Önt személy szerint beazonosítani (az éppen használt IP címet is csak részben rögzítik), olyan információkat gyűjtenek, mint pl. hogy melyik oldalt nézett meg a látogatónk, a felhasználó a weboldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje, melyek voltak az esetleges hibaüzenetek - mindezt weboldalunk fejlesztésének, valamint a felhasználók számára biztosított élmények javításának céljával.

A Google Analytics sütikkel kapcsolatos további tudnivalók érdekében kérjük, kattintson ide.

Hogyan ellenőrizheti, és hogyan tudja kikapcsolnia a sütiket?

Minden modern böngésző engedélyezi a sütik beállításának a változtatását. A legtöbb böngésző alapértelmezettként automatikusan elfogadja a sütiket, de ezek általában megváltoztathatóak, hogy megakadályozza az automatikus elfogadást és minden alkalommal felajánlja a választás lehetőségét, hogy szeretne vagy nem sütiket engedélyezni.

Felhívjuk figyelmét, hogy mivel a sütik célja weboldalunk használhatóságának és folyamatainak megkönnyítése vagy lehetővé tétele, a cookie-k alkalmazásának megakadályozása vagy törlése által előfordulhat, hogy felhasználóink nem lesznek képesek weboldalunk funkcióinak teljes körű használatára, illetve hogy a weboldal a tervezettől eltérően fog működni böngészőjében.

A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat:

• Google Chrome
• Firefox
• Internet Explorer 11
• Internet Explorer 10
• Safari

151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet alkotja:

1. § *  (1) A Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, az 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki.

(2) A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.

(3) Az e rendelet szerinti jótállás érvényességéhez, valamint a jótállásból eredő jogok érvényesítéséhez a vállalkozás az e rendeletben foglaltakon túl további követelményt nem támaszthat a fogyasztóval szemben, kivéve, ha a fogyasztási cikk megfelelő üzembe helyezése más módon nem biztosítható és a követelmény teljesítése nem jelent aránytalan terhet a fogyasztó számára.

(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vállalkozást megillető jogok a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra.

(5) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

2. § (1) *  A jótállás időtartama:

a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,

b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,

c) 250 000 forint eladási ár felett három év.

E határidők elmulasztása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - jogvesztéssel jár.

(2) *  A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

(3) *  Ha a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

(4) *  A fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.

3. § (1) *  A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát.

(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.

(3) *  A jótállási jegyen fel kell tüntetni:

a) a vállalkozás nevét, címét,

b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint - ha van - gyártási számát,

c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,

d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy - a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén - a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá

f) *  az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,

g) *  a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.

(4) *  A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti.

(5) *  A vállalkozás az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. A fogyasztó részére elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor fogadható el, ha tartalma megfelel e rendelet jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet elektronikus dokumentumként nem közvetlen megküldéssel adja át, hanem letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja azt a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembehelyezését követő napon köteles.

(6) *  Vita esetén az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítését a vállalkozás köteles bizonyítani.

4. § *  (1) *  A jótállásból eredő jogok - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a jótállási jeggyel érvényesíthetőek, amelynek nem tehető feltételévé a fogyasztási cikk felbontott csomagolásának a fogyasztó általi visszaszolgáltatása.

(2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.

(3) A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát - a fogyasztó bemutatja. Ebben az esetben a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.

5. § (1) *  A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

(2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.

(3) *  Kijavítás iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálatnak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan fel kell tüntetnie:

a) a kijavítás iránti igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek az időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását,

b) a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá

c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, valamint gépjármű esetében a kilométeróra állását.

(4) *  Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját.

(5) *  Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

(6) *  Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés b) pontja alapján a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

(7) *  Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

(8) *  Az (5)-(7) bekezdés előírásai az 1. melléklet 8. pontjában felsorolt fogyasztási cikkek közül az elektromos kerékpárra, elektromos rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a 9. pontban meghatározott motoros vízi járműre nem vonatkoznak.

6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.

(2) *  Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy - a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén - a javítószolgálat gondoskodik.

7. § *  Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

7/A. § *  E rendelet alkalmazásában gyártó: a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott gyártó.

7/B. § *  (1) *  A 2-7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.

(2) * 

9. § *  E rendelet 7/A. §-a a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjának való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez * 

1. Háztartási készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasaló, vízmelegítő, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztító-gép, padlósúroló- és fényesítőgép, varrógép, kötőgép, villanybojler, szivattyú;

2. villamos energiával működtetett konyhai kisgépek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen mikrohullámú sütő, kenyérsütő, kenyérpirító, kávéfőző, kávéfőzőgép, vízforraló, konyhai robotgép, grillsütő, olajsütő, ostyasütő, fánksütő, gofrisütő, szendvicssütő, elektromos palacsintasütő, elektromos pizzasütő, elektromos rotyogtatófazék, elektromos serpenyő, elektromos popcorn készítő, elektromos kontaktgrill, forgónyárs, mini tűzhely, rizsfőző készülék, tésztafőző, tojásfőző, ételpároló, légkeveréses főzőedény, gyümölcsaszaló;

3. gázkészülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen tűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler, gázgrill, gázzsámoly, gázsütő, gázperzselő, gázlámpa;

4. motoros kerti gépek és nem motoros kertészeti eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kapálógép, fűnyíró, fűkasza, tologatós fűnyíró;

5. motoros kézi szerszámok 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen láncfűrész, fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű, körfűrész, gyalu;

6. legalább egyéves kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek, valamint napszemüvegek 10 000 Ft eladási ár felett;

7. egészségmegőrző termékek és eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen elektromos masszírozó, mágneses termék, fényterápiás eszköz;

8. közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó;

9. motoros vízi járművek 10 000 Ft eladási ár felett;

10. gyermekgondozási cikkek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen pelenkázó-, illetve mosdató-állvány, babakocsi, magas- és asztalra szerelhető etetőszék, biztonsági gyermekülés;

11. gyermekmegfigyelő berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen légzésfigyelő, szívhangfigyelő, bébiőrző;

12. gyermekhinták, csúszdák és hasonló tevékenységet igénylő gyermekjátékok bel- és kültéri, otthoni használatra 10 000 Ft eladási ár felett;

13. világítástechnikai termékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen lámpatest, fényforrás;

14. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések 10 000 Ft eladási ár felett;

15. elektronikus hírközlő végberendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen telefon, mobiltelefon, telefax-készülék, több funkciós készülék;

16. híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék; műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televízió, projektor, videomagnó, rádió, autórádió, rádiós ébresztőóra, műholdas helymeghatározó, lemezjátszó, szalagos és kazettás magnó, CD-felvevő és lejátszó, DVD-felvevő és lejátszó, játékkonzol, Blu-ray lejátszó és -író, asztali médialejátszó, egyéni hangrendszer, keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal, mikrofon és fülhallgató, head-set;

17. információtechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen asztali számítógép, laptop, note-book, tablet, PDA, monitor, nyomtató, szkenner, fényképezőgép, film- és hangfelvevő kamera, videokamera és camcorder, diktafon, fotónyomtató, film- és diaszkenner, MP3 és MP4 lejátszó, hordozható médialejátszó, pendrive, memóriakártya, akkumulátor-töltő, számológép, zsebszámológép;

18. irodatechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen iratmegsemmisítő, fénymásoló, laminálógép;

19. írásvetítők és filmtechnikai berendezések 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen film- és írásvetítő, filmnagyító, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülék;

20. optikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen távcső, látcső, mikroszkóp, teleszkóp;

21. hangszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

22. órák és ékszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

23. bel- és kültéri bútorok, fekvőmatracok 10 000 Ft eladási ár felett;

24. mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett;

25. lőfegyverek 10 000 Ft eladási ár felett;

26. sporteszközök, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó eszközök 10 000 Ft eladási ár felett;

27. villamos energiával működtetett szépségápolási eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen hajszárító, hajformázó, testszőrnyíró gép, epillátor, villanyborotva;

28. nemes és félnemes szőrmésbőrből készült szőrmeruházati termékek 50 000 Ft eladási ár felett;

29. az előzőekben felsorolt termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett;

30. *  nyílászárók 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen ablak, kül- és beltéri ajtó, garázsajtó;

31. *  árnyékolástechnikai eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kézi vagy motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny;

32. *  kaputelefon, riasztóberendezés, kamerás megfigyelőrendszer 10 000 Ft eladási ár felett;

33. *  garázskapu és egyéb kapu meghajtás, vezérlés 10 000 Ft eladási ár felett;

34. *  zuhanykabin, kád, csaptelep 10 000 Ft eladási ár felett;

35. *  napkollektor, napelemrendszerek 10 000 Ft eladási ár felett;

36. *  játék hoverboard, játék elektromos roller, játék drón 10 000 Ft eladási ár felett;

37. *  külön jogszabályban nyílt kategóriába sorolt drónok 10 000 Ft eladási ár felett.

Dunaharaszti, 2021. január 02.